Ajánlás online vizsgáztatáshoz speciális képzési igényű hallgatók esetén

Mozgáskorlátozott hallgató esetében

Az írásbeli vizsga szóbelivel, a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése a mozgássérülés jellegétől függően.

Többletidő biztosítása a vizsga felkészülésére (vizsgateszt  írására),  ezáltal  a  speciális eszközök, berendezési tárgyak használatának lehetővé tétele.

A nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított  felkészülési  időnél  hosszabb felkészülési idő biztosítása.

Az állapotból  fakadó  esetleges  félreütésekből  származó  helyesírási,  és  egyéb  hibák figyelmen kívül hagyása.

Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében

A szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése, ha a hallgató ezt kéri, mert bizonytalan abban, hogy jól fogja érteni a kérdéseket. Van aki olyan fokú halláskárosodással rendelkezik, hogy nem képes az online szóbeli kommunikációra.

Szóbeli vizsgáztatás során – hallgatói igény esetén – jelnyelvi vagy orális tolmács jelen lehet (hallgató szervezi)

Az oktató mindig látható legyen, hogy a hallgató szájról tudjon olvasni. Ezen túl hasznos az elhangzottak egyidejű írásban való megjelenítése a hallgató részére (egy feliratozó alkalmazás sokat segíthet).

Vizuális szemléltetés biztosítása.

Az éppen  nem  beszélő  szereplők  mikrofonjának  kikapcsolása,  a  zajos  és  zavaró  háttér hangok elkerülése.

Online óra végén „sebtében” elhangzó egyéb információk, fontos tudnivalók írásban is kerüljenek megerősítésre, kiküldésre.

A nem fogyatékossággal élő hallgatókra  megállapított  felkészülési  időnél  hosszabb felkészülési idő biztosítása.

Látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) hallgató esetében

Az  írásbeli  vizsgák  helyett  a  szóbeli  vizsga,  illetve  az  írásbeli  számonkérés  esetén speciális  technikai  eszközök  használata  (a  hallgató  részéről  nagyító  vagy  felolvasó program, pl.).

A  vizsgakérdések,  tételek  jól  használható,  akadálymentes  felületen  való  továbbítása (NEM CooSpace, mert az nem akadálymentes, látássérült személyeknek nagyon nehéz vagy lehetetlen a használata!).

Igény  esetén  (aliglátó  hallgató  esetében)  a  kérdések,  tételek  felolvasása  vagy hangüzenetben történő hozzáférhetősége.

Minden vizuális információt tartalmazó elem szóban történő  magyarázatot,  leírást igényel

a  nem  fogyatékossággal  élő  hallgatókra  megállapított  felkészülési  időnél  hosszabb felkészülési idő (tesztkitöltési) biztosítása.

Beadandó feladatok elkészítésénél a látássérült hallgatóktól is  elvárható  a  formai követelmények betartása. Javításnál az oktató bátran használhat korrektúrát. 

Az  oktató  biztosítson  a  speciális  szükségletű  hallgató  számára  egyéni  konzultációs lehetőséget, ahol a hallgatónak lehetősége nyílik a nehezen feldolgozható anyagrészek magyarázatára.

A Neptun nem akadálymentes, funkciói beszélő szoftverrel részben használhatóak csak.

Fontosabb ügyintézéshez a tanulmányi ügyintézőre, vagy személyi segítőre van szükség (kurzusfelvétel, vizsgára  történő  jelentkezés,  pályázatok  beadása  és  igazolások feltöltése, stb.)

Autizmus spektrum zavar esetén

Fontos minden esetben a pontos, egyértelmű és lényegre törő fogalmazás.

Az időkereteket tartsuk pontosan.

Bármilyen változást időben jelezzünk.

Ha  ezek  az  online  térben  szóban  hangoznak  el,  azt  írásban  is  bocsássuk  a hallgatók részére.

Próbáljuk  meg  a  zavaró  ingereket  kizárni,  például  mikrofonokat  kikapcsolni  ha  épp

valaki nem beszél.

Érdemes a hallgatókkal konzultálni, mivel nehezen fogalmazzák meg, ha nehézségük akad.

A vizsgák során többletidő biztosítása lehetséges.

Választási lehetőség szóban vagy írásban való vizsgázás.

Tanulási zavar esetén

Diszlexiás hallgatóknál - ahogy a többi speciális képzési igényű hallgatónál is-, biztosítani kell a tesztek írásánál  a  többletidőt.  Erre a  coospace  teszteknél  van  lehetősége  az  oktatónak. Felmerült hallgatói igényként, hogy a tesztírásnál vissza lehessen lépni az előző oldalra, ez is indokolt lehet és megvalósítható, akár egyenkénti beállításokkal is.

Akinél  pedig  maga  a  tesztírás  jelent  nehézséget,  választhatja  a  szóbeli  számonkérést  is. Indokoltnak  tartjuk  a  szóbeli  vizsgáknál  is  a  felkészülési  idő  biztosítását,  akár  annak  a lehetőségét, hogy visszakérdezhessen a hallgató, jól érti-e a kérdést, helyes-e, amire válaszként gondol (gyakran, bár tudják a választ, nem arra a kérdésre válaszolnak,amit feltesz az oktató, mert félreértik).

(Az  ajánlások  nem  pótolják  az  adott  hallgatóval  való  egyeztetést,  kérjük,  beszéljék  meg  a számonkérés részleteit, miután bemutatásra került az Esélyegyenlőségi Bizottság által kiállított igazolás a tanulmányi kedvezményekről! 

Technikai ajánlás

Az  adott  színtéren  lévő  egyes  hallgatókhoz  külön  lehet  hozzárendelni  az  eszközöket,  így  a vizsgatesztet is. Ehhez a vizsgateszt létrehozásakor a "Kitöltők" mezőt állítsa "Senki"-re, majd az  ez  alatt  lévő  "Egyedi  beállítások"  feliratra  kattintva  feljövő  listában  személyenként (hallgatónként) meghatározhatja, hogy ki legyen a kitöltő.

Ezenkívül  a  színterekben  elérhető  az  "Új  eszköz"  gombbal  egy  olyan  lehetőség,  amelyet "Csoportbontás"-nak neveznek. Ezzel a színtér hallgatóit csoportokra oszthatja, és a különböző csoportokhoz különböző eszközöket, így eltérő vizsgatesztet rendelhet. 

Útmutatása az oktatói színtérből:

“Ha  nem  a  Neptunból  hirdetett  vizsgáról  van  szó,  akkor  azt  ajánlom,  hogy  az  "új  eszköz" lehetőséggel  hozzon  létre  egy  csoportbontást,  ahol  az  egyik  csoportot  a  diszlexiás  hallgató alkotja, a másikat az összes többi. Ha ezen a csoportbontáson belül hoz létre vizsga eszközt, akkor egy lépésben a két csoportnak létrejön egy-egy külön vizsgateszt. Ezután a két vizsgánál eltérő kitöltési időpontot adhat meg. A rendszer gondoskodik arról, hogy a csoporttagok csak a saját csoportjuk vizsgatesztét tudják kitölteni. Ha a neptunból hirdetett vizsgáról van szó, akkor egyeztetni kell a  hallgatóval,  hogy  melyikre  jelentkezett.  Ekkor  létre  kell  hozni  az automatikusan létrejött vizsgateszt mását (ugyanolyan kezdési időintervallumal, ugyanazzal a kérdéssorral),  csak  a  kitöltési  idő  legyen  nagyobb,  valamint  a  "Kitöltők"  mezőben  először "Senki"-t válasszon, majd az ez alatti "egyedi beállítások" feliratra kattinva a megjelenő listából az érintett hallgató neve utáni második jelölőnégyzetbe tegyen pipát. Ha ezt leokézza, akkor ezt a  vizsgatesztet  csak  az  egyedi  beállításoknál  kiválasztott  hallgató  tudja  kitölteni.  Ebben az esetben a hallgató érdemjegyét kézzel kell a Neptunba beírni, mert az automatikus jegy-áttöltés a kézzel létrehozott vizsgákat nem kezeli.”

Kérdéseivel, javaslataival keressen fel bennünket levélben vagy telefonon: Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ

Telefon: 06/62 544-029

E-mail: eselyiroda@rekt.szte.hu

Koordinátor: Dr. Sebőné Dr. Szenes Márta  marta@szenesem.hu

Esélyegyenlőségi referens: Nagy Katalin 

Kiegészítő információk fogyatékosság típusonként

Diszlexiás hallgatókkal kapcsolatos kiegészítő információk

Segítő stratégiák az oktatásban:

A feladat a tananyag feldolgozása és elsajátítása. Ehhez szükséges a megfelelő körülmények  biztosítása. A diszlexiások ugyanolyan hatékonyak lehetnek, mint bárki más, amennyiben a tanulási környezet megfelel néhány alapvető szabálynak, amelyek segítségével  mindenki  könnyen  és  gyorsan  juthat  információhoz.  Mindenki  jól megszerkesztett,  strukturált  információból,  megfelelően  prezentált  anyagból  tanul  a  legjobban,  és  ez  alól  a diszlexiások sem jelentenek kivételt. Ugyanakkor igaz az, hogy ha ezek a szabályok nem teljesülnek, rájuk ez nagyobb hatással van, nagyobb hátrányt jelent.

A legtöbben  egyetértenének  abban,  hogy  a  hosszú  körmondatok,  a  szegmentálatlan  szövegek,  az  átláthatatlan formanyomtatványok vagy az unalmas, szárazelőadások mindenki számára szenvedést jelentenek.

A tesztek a diszlexiások számára komoly gondot jelentenek. Minthogy a diszlexiások számára sok szó, fogalom, és főleg a viszonyszavak homályosak lehetnek, a faramuci megfogalmazású tesztek hatalmas akadályt jelentenek. Ha  a  kérdések  külön  oldalon  vannak,  és  egy  másik  helyre  kell  átvezetni  a  válaszokat,  a  diszlexiás  újabb bonyodalmakba keveredik a vizuális orientáció gyengesége és memóriaterhelés miatt. Elvéti a sorokat, oszlopokat, és elfelejti, mi is a feladat.

Az  eredmény  ritkán  tükrözi  a  diszlexiás  valódi  tudását,  hiszen  túl  sok  agyi  kapacitást  használ  fel  arra,  hogy megértse  a  feladatokat,  munkája  rendes  és  olvasható  legyen.  Kevesebb agyi kapacitás jut  a  kérdés megválaszolására, ami a tartalom rovására  megy.  Az írásbeli vizsga kiváltása szóbelivel jó  lehetőség, de nem minden diszlexiásnak egyszerűbb az írásbeli helyett a szóbeli vizsga, hiszen gondot okozhat a lassú információ feldolgozás, a szorongás és a szótalálási nehézségek.

Ha bármilyen módosítással élünk, az ne igazságtalan előnynek tűnjön, hanem lehetőségnek a diszlexiások számára, hogy megmutathassák képességeiket. 

Látássérült hallgatókkal kapcsolatos kiegészítő információk

A  látássérült  személyek  vizuális  teljesítményük  alapján  két  fő  kategóriába  sorolhatók  –  a  látásteljesítménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező (vak) emberek. Az egyik csoportba azok a személyek sorolhatók, akiknek van ún.funkcionális látásuk (gyengénlátók,  aliglátók),  azaz  valamilyen  mértékben  látnak.  Ez a kategória széles spektrumot fed le, változó, hogy mennyire és hogyan, milyen optikai segédeszköz segítségével képes felhasználni meglévő látását a mindennapi feladatok tervezéséhez, kivitelezéséhez. A másik csoportba tartoznak azok, akik az információszerzésben, tanulás folyamatában nem támaszkodhatnak vizuális ingerekre  (vakok). A két csoport meglétének ismerete azért fontos, mert a vak, illetve funkcionális látással rendelkező hallgatók jellemzően más segédeszközökre támaszkodva, eltérő módon oldják meg az egyetemi tanulmányokkal összefüggő feladatokat. Mindkét csoport esetében fontos tájékozódni az egyén speciális igényeiről, és saját megoldási technikáiról, mert a látássérülés mértékén túlmenően más körülmény – pl. jellemzően a sérülés keletkezésének ideje (veleszületett, vagy  szerzett),  a  korábbi  tanulmányok  során  használt  módszerek,  rendelkezésére  álló  eszközök  (informatikai- optikai segédeszközök) stb. befolyásolják a képzés teljesítéséhez szükséges feltételeket.

A tananyaghoz történő hozzáférés biztosítása látássérült hallgatók esetében

A segédanyagok vizuális úton és felolvasóprogram segítségével is feldolgozhatók, olvashatók kell, hogy legyenek. A funkcionális látással rendelkező látássérült hallgatók számára a tananyagok feldolgozhatóságát támogatja, ha a kiadott  segédanyag,  ppt  háttere  egyszínű,  egyszerű  betűtípussal  (Arial,  Verdana),  a  háttérrel  erős  kontrasztot képező és megfelelő méretű betűvel készül, nem tartalmaz felesleges vizuális elemeket, effekteket.

Az  aliglátó,  illetve  a  vak  hallgatók  beszélő  szoftverrel  támogatott  számítógép  segítségével  dolgoznak,  ezért számukra a karakteres formátumú elektronikus tananyagok dolgozhatóak fel akadálymentesen: doc, docx, rtf, txt, html, valamint az akadálymentesített pdf file-ok. (A ppt, pptx, jpg és jpeg fájlok, a nem akadálymentesített pdf file-ok, illetve a kézírásos dokumentumokról készített jpg, jpeg és pdf fájlok nem olvashatóak felolvasóprogrammal.)

E-learning rendszerek használata esetén is az oktatónak előzetesen érdemes meggyőződnie arról, hogy az általa feltöltött  tananyag  nem  képfile,  hanem,  a  fentebb  említett,  a  beszélő  szoftver  által  támogatott  file  típusok valamelyike.

A látássérült hallgató számára nagy segítséget jelent, ha az oktató az elektronikus formában rendelkezésére álló szakirodalmakat a hallgató részére elérhetővé teszi. Ennek hiányában a beszélő szoftver által nem támogatott vagy nyomtatott formátumú tananyagot a hallgatónak szkenner segítségével képfájlokká, majd azokat karakterfelismerő program  segítségével  a  felolvasóprogrammal  kompatibilis  karakter  formátumú  fájllá  kell  átdolgozni.  A konvertálás során sok hibásan felismert szövegrész kerül az átalakított állományba, ezért ezeket hosszadalmas munkával egyenként szükséges javítani, visszaszerkeszteni.

A képeket, ábrákat, diagramokat ezen felül szükséges felirattal, magyarázattal ellátni. A tananyagok átalakításához ezért általában a hallgatónak látó segítséget kell igénybe vennie. A szövegek pontos adaptálásához nem egyszer szükség  van  a  szakterület  alapos  ismeretére,  ezért  a  legjobb  megoldás,  ha  a  szerző  maga  gondoskodik  az akadálymentesen  használható  jegyzet  előállításáról,  esetleg  egyből  minden  hallgatói  csoport  számára  elérhető formát választ a tananyag elkészítésére.

Akadálymentes tananyagok előállítása

A  látássérült  egyetemi  hallgatókról  nagy  általánosságban  elmondható,  hogy  ismerik  azokat  a  technikákat, alkalmazásokat, amelyek  segítségével  a  tananyagok  maguk  számára  feldolgozhatóvá  tudják  tenni. A digitális anyagoknál azonban nem mindegy számukra, hogy  milyen kiinduló anyagot kapnak, ezért hasznos,  ha azokat elsősorban  szerkeszthető  formában  kapják  meg,  de  a  mai  technikával  már  a  mentett  pdf  file-ok  is  jól hasznosíthatóak.

Szövegfájlok készítése: a hallgatóknak szánt segédanyagot érdemes először szövegfájlként, majd csak aztán ppt formátumban elkészíteni (a szövegfájl akadálymentes, ppt-re átdolgozni nem igényel sok időt).

Akadálymentes pdf fájlok készítése: egy pdf fájl akadálymentesíthető (címkézhető) ez megfelelő pdf szerkesztő program, vagy a www.robobraille.org/hu konvertáló weboldal segítségével valósítható meg. 

Ppt  fájlok  szövegfájllá  alakítása:  egyéb  megoldás  hiányában  a  ppt  fájlok  szövegfájllá  konvertálhatók  -  a nézet/vázlatnézet  kiválasztásával  a  képernyő  bal  oldali  sávjában  megjelenik  a  szövegvázlat,  ez  másolás, beillesztéssel áthelyezhető egy szövegfájlba, a kész anyag azonban nem tartalmazza sem a szövegdobozba szúrt elemeket, sem a képeket, ábrákat, táblázatokat.

Idegen nyelv esetén a legtöbb nyelvhez rendelkezésre áll megfelelő hangprofil a beszélőszoftverhez. Bonyolultabb Matematikai feladatok Braille-írásban általában lényegesen egyszerűbben oldhatók meg, viszont azt a tanár nem tudja elolvasni, s a későbbiekben is gondot okoz egyoldalú ismerete. Ugyanakkor LaTeX és MathML használata beszélő számítógéppel megoldható, használatuk előnyös kölcsönös információátadás és későbbi munkavállalás szempontjából is. A  LaTeX karakterek  Braille-ben  is  kinyomtathatóak.  Vak  hallgatóknak  az  Excel  mellett használható  statisztikai  problémák  megoldására  az  ingyenes  R  program,  de  interpreteres  felülete  tudományos kalkulátort is pótolhat.

Tananyag akadálymentesítés

A tankönyvek adaptálása időnként nagyon sok munkát jelent, viszont a papír alapú szakirodalom feldolgozása a látássérült hallgatók számára is elkerülhetetlen. Ezért SZTE Klebelsberg Könyvtár hathatós közreműködésének köszönhetően  megkezdődött  a  digitális  tananyagadaptáció  a  látássérült  hallgatók  tanulmányainak  támogatása érdekében.

Egy nyilatkozat aláírásával (a digitális tartalom megosztásának tilalmáról) a látássérült hallgatók az Életvezetési Tanácsadó Központhoz benyújtott írásbeli kérésükre hozzáférést kaphatnak az SZTE Klebersberg Könyvtár által digitalizált tartalomhoz. Az anyagok kizárólag saját tanulmányaikhoz vehetők igénybe. 

Hallássérült hallgatókkal kapcsolatos kiegészítő információk

A hallássérülés lehetséges következményei:

Az akusztikus információk nem vagy pontatlanul jutnak el hozzá.

Nehezített a lényeges információk elkülönítése a lényegtelen információktól, a szelektálás (beszédben és írott szövegben egyaránt).

Az összefüggések átlátása nehézségekbe ütközhet.

Új információk feletti átsiklás, kieshetnek az új információk.

Sematizált, merevebb gondolkodás.

Nehezebb a figyelem összpontosítása.

A beszédkommunikáció, nyelvelsajátítás zavara.

A hibás kiejtés hibás helyesírást eredményez.

Szűkebb lehet a szókincs.

A beszédértés nehezített: főleg a távoli beszéd és a beszéd zajos környezetben.

A hallássérüléssel élő hallgatók felsőoktatásban jelentkező speciális szükségletei

Az információszerzés nehézségeiből adódóan az elhangzott információ vizuálisan történő megerősítése, a  lényeges  információk  kiemelése, hangsúlyozása  fontos  a hallgató  számára  (szóban  elhangzott információk megjelenítése vizuálisan, pl. feliratozás, kivetített vázlat, diasor).

Jegyzetelő szolgáltatás igénybevétele (személyi segítő) (lásd alább).

Az  oktatók  által  az  előadások  anyagának  tanóra  előtt  való  megküldése  a  hallgató  részére  nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az óra követhető legyen a hallgató számára.

Tananyagok  adaptációja  egyszerűbb  nyelvezetre,  tananyag  átbeszélése,  kérdéses  tananyagrészek megvitatása, közös tanulás, vizsgára való felkészülés egy hallgatótárssal (személyi segítő).

Támogatás az oktatókkal, hallgatótársakkal való kapcsolattartásban.

Igény esetén nyelvi lektorálás beadandó dolgozatoknál, szakdolgozatnál, diplomamunkánál (személyi segítő).

Kommunikációs  akadályok  leküzdése:  szóban  és  írásban  egyaránt  –  szemináriumi  órákon,  gyakorlati órákon, levelezésben, vizsgán.

Beszédértésben és beszédérthetőségben jelentkező nehézségek áthidalása.

A hallássérült személyek számára fontos, hogy a partner, előadó feléjük fordulva beszéljen, hogy jól látható legyen az arca, a gesztusai.

Nagyobb  társaságban,  zajban  nehezítetté  válhat  követni  a  beszélgetés  fonalát  Ez  szégyenérzetet, visszahúzódást,  a  „kimaradás”  érzését  eredményezheti;  okos  mikrofonok  segíthetik  a  beszélgetés követését, a társalgásba való bekapcsolódást.

Konzultációs lehetőség biztosítása az oktatók részéről pl.  tananyagrészek  tisztázása,  egyéb  felmerülő

Kérdések megvitatása érdekében; Ilyen kétszemélyes helyzetben kevesebb a háttérzaj, valamint lehetőség van arra, hogy a hallgató számára kérdéses részekre reflektáljon az oktató.

Idegen nyelv-tanulás nehézségei miatt idegen nyelvi kurzusok része/egésze alóli felmentés, nyelvvizsga mentesség.

A környezet akadálymentesítése (oktatótermek, oktatók előadása) (lásd alább).

Szóbeli  vizsga  helyett  írásbeli  vizsgalehetőség  biztosítása;  vagy  szóbeli  vizsgán  a  kérdés  elhangzása helyett/mellett írásban is kapja meg azokat a hallgató.

Az előadások, szemináriumok látogatása jelnyelvi vagy orális tolmácsolással.

Ügyintézésekhez  személyi  segítő,  orális  tolmács,  jelnyelvi  tolmács  biztosítása  (pl.  beszédértési-beszédérthetőségi nehézségek esetén érdemes személyi segítővel érkezni a Tanulmányi Hivatalba). 

A jelnyelv

A  jelnyelv  egy  vizuális  képi  elemeken  (kézmozdulatokon,  gesztusokon,  mimikán)  nyugvó  komplex  nyelvi rendszer, melyet főként, de nem kizárólag a siket személyek használnak. A jelnyelvnek hasonlóan más nyelvekhez vannak nyelvtani szabályai, szókincse, szlengje. A jelnyelv nem mutogatás!  A jelnyelvi tolmácsok segítséget biztosítanak a jelelő és nem jelelő személyek egymás közötti kommunikációjában. Hasonlóképpen dolgoznak, mint egyéb idegen nyelvi tolmácsok: az egyik nyelven elhangzott információkat fordítják a másik nyelvre, azaz jelnyelvet beszédre, beszédet pedig jelnyelvre.

A felsőoktatásban tanuló hallássérült hallgatókat a jelnyelvi törvény szerint évi 120 óra térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás illeti meg.

Feliratozó tolmácsolás

A feliratozó tolmács a tanórán/előadáson/konferencián elhangzott beszédhez valós idejű feliratot készít. A feliratozás leginkább azoknak a nagyothalló személyeknek lehet segítség, akik nem beszélik a jelnyelvet. 

Autizmus spektrum zavarral érintett hallgatókkal kapcsolatos kiegészítések

Általános irányelvek, alapelvek

Fontos, hogy igyekezzünk félretenni előfeltevéseinket azzal kapcsolatban, hogy a hallgató mit tud, és mit nem tud, támaszkodjunk  minden  esetben  az  adott  fiatallal  kapcsolatos  tapasztalatainkra,  és  vonjuk  be  a  tanulásával kapcsolatos megbeszélésekre, ennek következtében erősíthetjük önbizalmát, támogatjuk pozitív énképét.

Milyen akadálymentesítéssel segíthetünk?

Fontos minden esetben az elvárások, keretek egyértelmű, explicit és pontos megfogalmazása. A bizonytalan, zavaros megfogalmazások feszültséget és félreértéseket okozhatnak, csak úgy min a témától való elkalandozás, történetek mesélése. Az elvárások (pl. teljesítés feltételei, kötelező feladatok és határidők) pontos, tömör, lényegre törő írott megfogalmazása segíthet a félreértések megelőzésében és biztosítható, hogy tudják, mi az elvárás velük szemben.  Ezeket  az  előadások  során  vagy  online  formában  is  elérhetővé  tehetjük  számukra.  Szabályok  nyílt, egyértelmű  és  pontos  megfogalmazása,  a  lefektetett  szabályok  következetes  alkalmazása  alapvető  fontosságú. Szintén fontos, hogy az egyes helyzetekben érvényes speciális szabályokat tegyük egyértelművé, láthatóvá, írott formában elérhetővé számukra (pl. mi a teendő, ha valaki hamarabb elkészül a zh-val; mi a teendő, ha valakinek kérdése van stb.).  Ugyanez  érvényes  az  utasításokra  és  a  visszajelzésekre  is:  az  instrukciók  legyenek  mindig egyértelműek, pontosak csakúgy, mint a hallgató számára nyújtott visszajelzések munkájáról, teljesítményéről. Kerüljük az utalásokat, metaforákat, kétértelmű kifejezéseket, megjegyzéseket. Amennyiben lehetséges, a szóbeli instrukciókat és visszajelzéseket mindig egészítsük ki írásbeli visszajelzéssel is. Az értékelés és teljesítés rendszere és kritériumai legyen átlátható, értelmezhető, egyértelmű a hallgató számára. Az elhangzott információkat írásban is tegyük elérhetővé a hallgató számára (pl. felírhatjuk a táblára, vagy szerepelhet a ppt-n, a tantárgy honlapján stb.),  ha  lehet,  mindig  egészítsük  ki  a  szóbeli  információkat  vizuális  információkkal  is!  A változások és változtatások egyértelmű jelzése: a kiszámíthatatlan  és  váratlan  változások  gyakran  jelentős  feszültséget okozhatnak a hallgatóknak. Fontos, hogy előzetesen tájékoztassuk a hallgatóinkat a ezekről, így megelőzhetjük a feszültséget és a zavartságot. Csoportmunka helyett vagy annak kiegészítésére szükség lehet egyéb, alternatív munkaformákra is egy-egy tananyagrész feldolgozása során. A csoportmunka nagyobb mértékű nyomon követése, megfigyelése és esetleg kontrollálása segítheti azon hallgatók részvételét a munkában, akik hajlamosak kimaradni (túl passzív) vagy esetleg leuralni a csoportmunkát (túl domináns).  Rendszeres találkozók és megbeszélések, egyéni konzultációs alkalmak beiktatásával segíthetjük a hallgatót abban, hogy kiderüljön, hogy mi az amit nem ért, hol akadt el a tananyag feldolgozásában. Mivel gyakran láthatjuk, hogy az autizmus spektrum zavarban érintett hallgatók  nem  tudnak  segítséget  kérni,  illetve  nehezen  fogalmazzák  meg,  ha  valamilyen  konkrét  nehézségük adódik, ezeket megelőzhetjük azzal, ha bizonyos időközönként konzultációt beszélünk meg a hallgatóval, amely során lehetősége adódik felkészülni és kérdéseket feltenni kétszemélyes helyzetben. A hallgatók egy jelentős része nehezen  illeszkedik  be  a  társas  környezetébe,  az  egyetemi  évei  alatt  könnyen  izolálódhat.  Ennek megelőzése érdekében néhány hallgatónak kortárs mentora, ú.n. személyi segítője van. Amennyiben a hallgatónak van segítője, és ezt szeretné, engedjük, hogy közösen vegyenek részt a konzultációkon, megbeszéléseken, mivel a kulcsszemély jelenléte elengedhetetlen a biztonságérzet megteremtésében.  A választási lehetőségek számának korlátozása, szabályozása, a döntés irányítása sok esetben segíthet a végtelen számú lehetőségek közti választás megkönnyítésével a hallgató számára, például egy beadandó dolgozat témakörének kiválasztásában. A korábbi rossz  tapasztalatok,  negatív  megkülönböztetés  miatt  sokszor  nem  szívesen  tárják  fel  mások  előtt  speciális szükségleteiket, mert az ilyen helyzetekhez szégyenérzet és szorongás is tapadhat, nem könnyű erről beszélniük.

Szóban vizsgázó hallgatók esetében készüljünk fel arra, hogy az autizmusból adódóan a nonverbális kommunikáció, így a gesztusok, mimika, hangerő-szabályozás vagy a beszéd sebessége ezeknél a hallgatóknál egyedi, sajátos is lehet. Fontos azonban szem előtt tartanunk, hogy ezek nem befolyásolják a hallgató felkészültségét és tárgyi tudását.