(LEENDŐ) ELSŐSÖKNEK | AKTUALITÁSOK | OKTATÓKNAK | HALLGATÓKNAK | SANSZ KLUB | HASZNOS |

Üdvözlünk a SANSZ honlapján!

sfsdf

Üdvözöljük a SANSZ honlapján!

01

 


Diszlexiás hallgatók a felsőoktatási intézményekben

A diszlexia nem szégyen és nem dicsőség. A diszlexia különleges gondolkodási mód, amely mind gyerekkorban, mind felnőttkorban számos előnyt és hátrányt je¬lent. A diszlexiások nehézségeinek az alapja, hogy az iskolában hátrányt szenvednek sajátos, jobb agyféltekei dominanciájuk miatt. Érthetetlen az oktatás merevsége.
Sok kisgyermek nem válna diszlexiássá, sőt semmilyen zavarral nem küzdene, ha az iskolában figyelembe vennék másságát!

A diszlexiások a szokásostól eltérő agyi dominanciát mutatnak. 
Így információ feldolgozásuk és gondolkodásuk eltér a többségtől.


BALJOBB
Beszéd Vizualitás
Írás Térlátás
Olvasás Képzelet
Számolás Kreativitás
Logika Érzelmek
Elemzés Humor
Viszonyok         Egészek
Részletek Mozgás, Zene
Sorozatok         Alternatívák


 

Az iskola egyoldalúan a bal agyféltekei működést preferálja. A beszéd, írás, olvasás és számolás a legfontosabb készségek az iskolai sikeresség szempontjából. A tudományos gondolkodásnak csak az elemző, logikai módon történő megközelítési formáját követi az iskolai tanulás. A jobb agyféltekéhez kapcsolódó képességek és készségek az iskolában kevésbé lényegesek. 
Pedig a jobb agyfélteke igen fontos feladatot lát el a magasabb szintű intellektuális tevékenységben. Az átlátás, egészleges felfogás egyszerre adja meg a választ egy adott problémára... Ezért nem véletlen, hogy a magasabb intelligenciaövezetbe eső személyek között az átlagosnál gyakoribb a jobb agyféltekei dominanciát mutatók aránya.

A diszlexiások kiemelkedő kreativitásának az egyik oka a jobb agyfélteke erős működése. Lényegében előre beépítetten rendelkezésükre áll az a képesség, hogy alternatívákat és alternatívan lássanak... Ami jó a kutatásban és a kreativitástréningen, az nem segít az iskolában.

A diszlexiásoknak nem az olvasás elsajátítása okozza a legnagyobb gondot, hanem a tananyag felépítése. Az iskolai oktatás következetesen az induktív-deduktív levezető megközelítést alkalmazza. Lineáris, madzagra feszített, és nem ad térbeli szerkezetet, hálót. Ha a madzag valahol elszakad, a diszlexiás gondolkodásmód nem tudja összekötni. Kis madzag-darabokkal lesz tele.

A diszlexiásokat globális gondolkodás jellemzi. Elsőként így érteniük kell, mit és miért tanulnak, és utána tudnak a részletekre figyelni. A tananyagra való rálátáshoz a tanulást annak összefoglalásával kell kezdeniük.

A tananyag nem bűnügyi regény, hogy a végén szabad csak kiderülnie, mi történt.


A diszlexiás tanulók megfelelő tanításához érdemes tudni:
  • Át kell látniuk az anyagot ahhoz, hogy meg tudják tanulni.
  • A tanítás tehát összefoglalással kezdődjön.
  • Látniuk kell az anyag szerkezetét ahhoz, hogy kezelni tudják a részleteket.
  • Segítenek azok a módszerek, amelyek az agy egészének használatát kívánják:
  • Pókábrák.
  • Képzelet, vizualizáció
  • Képek és szöveg egyszerre, a tananyag képekhez kapcsolása stb.
  • Szeretik alaposan megbeszélni az új fogalmakat, hogy azok ne legyenek homályosak és elmosódottak.
  • A konkrét példákból indulnak ki, és azokon keresztül jutnak el az általánosabb fogalmakig. Azután lehet értelmezni a fogalmakat a konkrét példák fényében.
  • Több időre van szükségük írott anyag elkészítéséhez.
  • Nehezebben dolgozzák fel a hosszabb szövegeket.
  • A magyarázatok legyenek minél rövidebbek.
  • A hosszú, írott anyagok nem segítenek a tanulásban.
  • Gyakran nehezen tudnak hosszan koncentrálni. Jobban tudnak tanulni, ha közben különböző más tevékenységet végezhetnek.
  • A különböző technikai eszközök sokat segítenek a tanulásban.

A diszlexiások is képesek hatékonyan tanulni, azonban a többiekhez képest eltérő módon. Fontos, hogy ne csak a diszlexiások, hanem társaik és tanáraik is tisztában legyenek ezzel.

Sokak szerint a tanulás abból áll, hogy a tanulnivalót sokszor át kell olvasni, és így megjegyezni. Ez is egy módja a tanulásnak, de a legkevésbé hatékony módja. A diszlexiások számára pedig kimondottan járhatatlan út.


Segítő stratégiák az oktatásban:
A feladat a tananyag feldolgozása és elsajátítása. Ehhez szükséges a megfelelő körülmények biztosítása. A diszlexiások ugyanolyan hatékonyak lehetnek, mint bárki más, amennyiben a tanulási környezet megfelel néhány alapvető szabálynak, amelyek segítségével mindenki könnyen és gyorsan juthat információhoz. Mindenki jól megszerkesztett, strukturált információból, megfelelően prezentált anyagból tanul a legjobban, és ez alól a diszlexiások sem jelentenek kivételt. Ugyanakkor igaz az, hogy ha ezek a szabályok nem teljesülnek, rájuk ez nagyobb hatással van, nagyobb hátrányt jelent.

Szerencsére azok a változtatások, amelyek biztosítják a tananyag diszlexia-barát jellegét nem időigényesek és nem is költségesek, emellett ami hasznos a disz¬lexiásoknak, az egyben minden tanulónak is hasznos.

A legtöbben egyetértenének abban, hogy a hosszú körmondatok, a szegmentálatlan szövegek, az átláthatatlan formanyomtatványok vagy az unalmas, szárazelőadások mindenki számára szenvedést jelentenek.

Ha egyszer megtanulja valaki, hogyan lehet a diszlexiások számára megfelelően tálalni az információkat, akkor olyan tudásra tesz szert, amely mindenhol sikert jelent. Ami a diszlexiásoknak gond, az mindenki számára gond, csak ugyanaz a diszlexiásoknál felnagyítva jelenik meg.
A lényeg, hogy a szokásoshoz képest gondosabban, több szempont szerint átgondoltnak kell lennie minden anyagnak, amit a diszlexiások számára is használhatóvá akarunk tenni. Ez nem jelent sok külön munkát. A tananyag ebben a fejezetben tárgyalt szempontok szerinti előkészítésébe fektetett kevés energia kétszeresen megtérül, és nemcsak a diszlexiások esetében.


Mire figyeljünk tehát előadásokon, szemináriumokon?

  • Strukturált– összefoglalás az előadás előtt
  • Multiszenzoros 
  • Interaktív 
  • Handout – amin van hely írni
  • Erősíteni kell az önismeret, az erősségekre történő építést és a gyengeségek fejlesztéssel történő enyhítését 
  • Széles körben kell alkalmazni az IKT eszközöket, mert segítenek a tananyag feldolgozásában, rögzítésében


Papír alapú anyagok
A diszlexiások olvasását segíti, ha megfelelő papírra a megfelelő nagyságú és színű szövegek kerülnek. Minden tördelőszerkesztő tudja, hogy a túl hosszú sorok olvasása közben könnyen elcsúszik a szem, és az olvasó számára elvész a jelentés. Ezért használnak hasábokat. A rövidebb sorokat könnyebb átlátni és felfogni, és ez minden típusú olvasóra igaz. A jó megértéshez a sorok maximális hosszának általánosan a 80 karaktert fogadják el. Ez egy átlagos szöveg esetében körülbelül 15 cm széles sorokat jelent.

Javasoljuk 12-es méretű Arial és esetleg a Comic Sans betűk használatát.

Sokan nem tudják, hogy a diszlexiások egyik problémája a kontrasztérzékenység. A túl fehér papír és fekete tinta közti erős különbségtől elkezdenek táncolni a betűk. Ha megválasztható a papír minősége, a legjobb krémszínűt vagy halvány sárgát használni. Sok diszlexia-barát tanár már világos fehér helyett krémszínű papírra másolja jegyzeteit minden tanulója számára, és ezt mindegyikük nagyra értékeli. Az újrafelhasznált papír is szerencsés lehet.

A balra zárt szöveg jobb, mint a sorkizárt, mert kevesebb vizuális „folyót” eredményez, amelyek könnyen félrevezetik, akadályozzák a diszlexiásokat. A hosszú szavakat, hosszú mondatokat nehezen lehet követni. A diszlexiások elvesznek a különböző mondaton belüli viszonyokban és visszautalásokban. Ezért jó, ha minél egyszerűbb, tisztább a szöveg. Ez nem azt jelenti, hogy a szöveg nem adhat át összetett üzenetet.


Jegyzetek és handoutok:
A kivonatok és a jegyzetek nagy segítséget jelentenek a diszlexiásoknak, mivel áttekintést és röviden rálátást nyújtanak az anyagra. Egy diszlexia-barát iskola igazgatója, aki maga is diszlexiás, egyszer azt mondta: „Ami egy oldalon nem írható le, azt nem is érdemes leírni.” Bár ez kissé leegyszerűsítő megjegyzés, de valóban törekedni kell, hogy egy-egy téma lehetőség szerint egy oldalon jelenjen meg. Ha ez nem megy, akkor is lényeges, hogy logikusan tördelve egy-egy oldalra kerüljön egy-egy összefüggő rész, és minden új gondolat új oldalon kezdődjön. Nincs értelme spórolni a papírral, mivel ha nem megy át az üzenet, akkor az összes papír kárba veszett.


Tesztek és vizsgák:
A tesztek a diszlexiások számára komoly gondot jelentenek. Minthogy a diszlexiások számára sok szó, fogalom, és főleg a viszonyszavak homályosak lehetnek, a faramuci megfogalmazású tesztek hatalmas akadályt jelentenek. Ha a kérdések másik lapon vannak, és egy külön nyomtatványba kell átvezetni a válaszokat, a diszlexiás újabb bonyodalmakba keveredik a vizuális orientáció gyengesége és memóriaterhelés miatt. Elvéti a sorokat, oszlopokat, és elfelejti, mi is a feladat.

Az eredmény ritkán tükrözi a diszlexiás valódi tudását, hiszen túl sok agyi kapacitást használ fel arra, hogy megértse a feladatokat, munkája rendes és olvasható legyen. Kevesebb agyi kapacitás jut a kérdés megválaszolására, ami a tartalom rovására megy. Ha mindenképpen szükséges a vizsgáztatás, akkor, különösen írásbeli teszt esetében, a diszlexiásoknak érdemes felmentést kérni, de legalábbis alternatívákat találni. Ebbe belefér például, hogy a diszlexiások plusz időt kapnak a vizsga során (a kérdés elolvasására és a leírtak ellenőrzésére), hogy diktálhatják a válaszokat valakinek, aki leírja helyettük. Megoldás, ha dolgozhatnak számítógépen.

Az írásbeli vizsga kiváltása szóbelivel jó lehetőség, de nem minden diszlexiásnak egyszerűbb az írásbeli helyett a szóbeli vizsga, hiszen gondot okozhat a lassú információ feldolgozás, a szorongás és a szótalálási nehézségek.

Ha bármilyen módosítással élünk, az ne igazságtalan előnynek tűnjön, hanem lehetőségnek a diszlexiások számára, hogy megmutathassák képességeiket.



Összefoglalva, mire figyeljünk

KerüljükAlkalmazzuk
Times New Roman és egyéb díszített betűtípusok Egyszerű betűtípusok: Verdana, Arial, 
Sorkizárt szöveg, sűrűn szedve
14-es, 16-os betűméret
Fekete–fehér kontraszt Balra igazított szöveg, szellősen 
Kis betűméret Színes alap és/vagy színes betűk 

Sorvezető



(Az ismertető Gyarmathy Éva (2010) Diszlexiás tanulókról felsőfokon című könyve alapján készült. A könyv teljes terjedelmében letölthető a következő helyről: http://www.diszlexia.hu)

Előnyben részesítési követelmények:
A diszlexiás - díszgráfiás hallgató
a) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát tehet,
b) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert .„C.” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a .„B.” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól,
c) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert .„C.” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A.” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól,
d) a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani,
e) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett,
f) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítani kell;
g) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert .„C.” típusú nyelvvizsga szóbeli és írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól.
c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani.

A jogosultságról a SZTE Hallgatói Esélyegyenlőségi Bizottság (HEB) igazolást állít ki. A hallgató ezzel az igazolással keresi fel az oktatóját még a szorgalmi időszakban és egyezteti vele a vizsga részleteit. 





Ajánlott szakirodalom
Gyarmathy Éva (2012) Diszlexia a digitális korszakban. Műszaki Könyvkiadó.
Gyarmathy Éva (2010) Hátrányban az előny – A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége
Gyarmathy Éva (2010) Diszlexiás tanulókról felsőfokon. MTA Pszichológiai Kutatóintézet


Hasznos linkek


 



Elérhetőségeink

SZTE Egyetemi Életvezetési
Tanácsadó Központ irodája:
Szeged, Vitéz u. 17. (11-es iroda)

Ügyfélfogadási idő:
hétfőtől-csütörtökig 10-15 óráig
pénteken 10-12 óráig

Telefon: (+36) 62 544 029

E-mail: szte.eselyiroda@sansz.hu